A csettegő háztáji lassú jármű, amely a lovas kocsit váltotta fel. Közlekedésre és szállításra használták. Bács-Kiskun megyében találták fel, az 1960-as években. A lovaskocsira szívógázmotort szereltek, annak érdekében, hogy a szállítóeszköz gyorsabb legyen és több terhet elbírjon. Így jött létre a csettegő, vagy másnéven csihogó, ami később Csongrád megyében is elterjedt.
Fotó: Varga Eszter
Amikor csettegőről beszélünk, érdemes megemlíteni a keceli származású Bányászi Mihály nevét. A Bács-Kiskun megyei Kecelen, ami akkoriban még falu volt, Miska bácsit feltalálóként emlegették. Nem is csoda, hiszen több mint száz egyedi tervezésű csettegőt gyártott, emellett szélkerekeket, kovácsológépeket tervezett. Miska bácsi az első csettegőjét otthon készítette el a műhelyében, napokig lehetett hallani a kalapálását.
A csettegő tehát a lovaskocsi utódja lett, mindenféle terményt szállítottak a segítségével, kora reggeltől késő estig fáradhatatlanul dolgozott. Akkoriban az emberek úgy indultak szüretelni, hogy a szüretelőkádat feltették a csettegő hátuljára. Az utasok közül páran ebben a kádban utaztak, mások a kád köré ültek, hiszen a vezető mellett csak egy ember fért el. De nemcsak a szüret idején volt hasznos a csettegő, szállítottak vele fát, kukoricát, szilvát, meggyet, tulajdonképpen mindenféle terményt. A csettegőnek köszönhetően gyorsabban végeztek a mezőgazdasági munkákkal, mint ha lovas kocsival dolgoztak volna. Emiatt „leleményes és gazdaságosan használható” járműként emlegették.
A csettegő nevét a hangjáról kapta, már messziről fel lehetett ismerni, mint ha azt mondaná, hogy „csetteg, csetteg, csetteg…”. Amikor még újdonságnak számított, a környékbeli gyerekek is mondogatták utána. Emellett arról is lehetett tudni, hogy csettegő járt a környéken, hogy füstcsíkot húzott maga után.
Fotó: Varga Eszter
Az évek során egyre nagyobb lett és egyre több terhet bírt el, de megmaradt a lassú jármű kategóriájában. Dízel- vagy benzinmotoros változatai léteznek. Manapság is láthatunk csettegőket „szaladgálni” Bács-Kiskun megyében és környékén, de ezeket is egyre inkább felváltják a modern járművek.
Évente egyszer jelentős szerepet kapnak a csettegők Kecelen, hiszen a Meggyfesztivál elmaradhatatlan programja a csettegőverseny. A versenyzők ilyenkor saját készítésű, otthon tuningolt járműveikkel „száguldoznak” Kecel városában.
Források:
Bányászi Mihály szomszédjának elbeszélése
Bárth János, szerk. (1984): Kecel története és néprajza. Kecel, ISBN 963 03 1523 8
